Pi blog

Újra itt a #KULTÚRKEDD, ezúttal a Metró2033 című könyvhöz adunk egy kis kedvcsinálót Szolcsányi Péter tollából.  Dmitry Glukhovsky  egy posztapokaliptikus világot fest le számunkra, ahol egy atomkatasztrófa után a Moszkvában túlélő lakosság a metróhálózatban talál menedékre, az állomások közötti utak rendkívül veszélyessé váltak, így a különálló megállókban elszeparálódott közösségek alakultak ki, egyfajta “állomásvárosokat” létrehozva. A különböző megállókban létrejött közösségek teljesen máshogy fejlődtek, így különböző társadalmi struktúrákat, hitrendszereket és politikai berendezkedéseket alkottak meg. A 2033-ban játszódó könyv szereplői többségében alig ismerték az atomkatasztrófa előtti világot, így kevés információjuk van a korábbi életről és a történelemről, a különböző “állomásvárosokban” mégis visszaköszönnek számukra ismert hitek és ideológiák. A szerző mindegyik részben valamely történelmi korszak, vagy ideológia karikatúráját festi le előttünk, elnagyolva a tényl

Kép forrása: https://img2.film7.hu/original/sxwAs4ygF5xVatYAKJ0yZCdycFy.jpg Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok.  Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is.  Ezen a héten Nagy Zsolt írását hoztuk nektek.  A 2000-es évek elején, Kevin Spacey első aranykorában készült el a „David Gale élete”, amely nem kevesebbet szeretne bemutatni nekünk, mint, hogy milyen morális és társadalmi kérdések merülnek fel a halálbüntetés során. Főszereplőnk, Gale, egész életében a halálbüntetés ellen küzdött nem nehezebb környezetben, mint Texasban. A film azonban nem itt kezdődik: a főcím után Gale-t a siralomházban látjuk, várva halálát egy gyilkosságért. Az enyhén szólva ironikus állapot felderítésére egy kis lap újságírója vállalkozik, aki egyedüliként kap lehetőséget, hogy interjút készítsen Gale-lel. Gale természetesen minden bizonyíték ellenére ártatlannak vallja magát, é

Kép forrása: https://media.port.hu/images/000/039/168.jpg Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok. Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is. Ezen a héten Nagy Zsolt írását olvashatjátok, ami  egy kedvcsináló-értékelés a Kelekótya Karácsonyról. Első biztos furcsa lehet egy ilyen című, Tim Alan, Dan Aykroyd és Jamie Lee Curtis filmet olvasni egy olyan sorozatban, ami alapvetően politikai-társadalmi kérdéseket vet fel. Pedig a Kelekótya Karácsony, azon kívül, hogy szórakoztató karácsonyi vígjáték, rávilágít a kisközösségek működésének előnyeire és hátrányára. Az alapfelvetés szerint a Luther és Nora Krank idén máshogy ünnepelné a karácsonyt: mivel lányuk, Blair Argentínába megy önkénteskedni, Luther kitalálja, hogy semmilyen karácsonyuk ne legyen, helyette menjenek el nyaralni egy napsütötte helyről (ez még a 1,5 méteres havazások idején játszódik, így erős a k

Kép forrása: https://www.bollywoodcrazies.com/wp-content/uploads/2020/09/image_search_1599833668289.jpg Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok. Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is. Ezen a héten Zsolt Horváth Zsolttól olvashattok egy kedvcsináló-értékelést a The Social Dilemmáról. Az idén Netflixen megjelent The Social Dilemma című film a közösségi média használat káros egyéni és társadalmi hatásait hivatott bemutatni. A film azoknak, akik régebb óta érdeklődnek a téma iránt, nem sok újat tud mutatni, azonban akik eddig nem foglalkoztak vele, olyan emberek segítségével érthetik meg a közösségi média káros hatásait, akik nagy techvállalatoknál dolgoztak és munkájukkal hozzájárultak a cégek növekedéséhez.  A dokumentumfilm bemutatja, hogyan válunk social média függővé, hogyan kaparunk elismerésért likeok formájában (és mennyire szét tud csapni egy darab n

Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/6/62/SOAD_Protect_the_Land.jpg Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok. Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is. Ezen a héten a zene világába kalauzól el titeket Nagy Zsolt #014 System of a Down - Protect the land / Genocidal Humanoidzról  14 évnek és egy nemzetközi konfliktusnak kellett történnie ahhoz, hogy a System of a Down új számokat adjon ki. A két számot tartalmazó kislemez nem aratott felhőtlen sikert a rajongók körében, azonban az biztos, hogy legfőbb célját elérte: az emberek jobban oda kezdtek figyelni a Kaukázuson történtekre.  A kislemez ma különösen aktuális, hisz december 1-én lépett életbe az azeri-örmény fegyverszüneti megállapodás utolsó fázisa, amelynek keretében a „Hegyi-Karabah” néven elhíresült de facto ország elvesztette területeinek jelentős részét. Az örmény zenekar ugyanis nem

Miért veszített Jakab Péter, miközben nyertek a Jobbikos jelöltek?  Mindenkit az tartott izgalomban, hogy vajon ki kerül ki a miniszterelnök-jelölt jelöltek közül győztesen. Jelenleg pedig mindenkit a foglalkoztat, hogy vajon Márki-Zay Péter visszalép-e Karácsony Gergely javára, vagy esetleg fordítva, bár ennek igen kicsi a valószínűsége. Eközben azonban méltatlanul kevés szó esik egyrészt az egyéni választókerületi eredményekről, másrészt pedig arról, hogy ezek milyen hatást gyakorolhatnak majd az éles országgyűlési választásokra, és egy egyestleges új kormány felállására.  Jelen pillanatban azt láthatjuk, hogy a legtöbb egyéni jelöltje (32) a DK-nak és az őket szorosan követő a Jobbiknak (29) van. E két pártnak van emellett a legtöbb biztosnak mondható egyéni jelöltje is (DK: 15, illetve Jobbik: 13), ahogy azt a Republikon Intézet is írja elemzésében. A többi párt jócskán le van maradva e két párt mögött, így az előválasztás tükrében úgy tűnik, hogy a DK-nak és a Jobbiknak lesz a leg

Kép forrása: PTE KTK Fészek Blog Minden út a szabályozás felé vezet? Az Egyesült Államok egykori elnökének, Donald Trumpnak a közösségi média fiókjait végleg felfüggesztették. Szinte minden médium megírta ezt az eseményt, és fűzött is hozzá valamilyen kommentárt, azonban ezek szinte kizárólag csak a helyes – nem helyes tengelyen vizsgálták az esetet. Ebből az olvasó számára legfeljebb az derül ki, hogy a különböző lapok, milyen meggyőződéssel, milyen világlátással – ha tetszik – milyen szemüvegen keresztül szemlélik a világot, de igazi érvelést e meggyőződések mögött nem igazán lehet találni. Ez a problémakör azonban ennél sokkal többet érdemel. Például igazán komoly kérdésként merülhet fel az, hogy a közösségi média felületeket üzemeltető vállalatok (akikre a könnyebbség kedvéért csak cégekként fogok hivatkozni), milyen státuszban vannak, milyen alapon moderálnak, hogyan és miért korlátozzák bárki megszólalásait, és mindezekkel hogyan lehetnek képesek akár befolyásolni a nemzetállami

Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/a/a3/Crusader_Kings_III.jpg Kultúrkedd néven ismert rovatunkkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkekkel. Ezen a héten Milbacher Dániel készült nektek egy elemzéssel.  Számítógépes játékról talán még egyáltalán nem írtunk, pedig egyre inkább kezdenek a kultúránk szerves részévé válni. A kikapcsolódáson kívül mára már rengeteget tanulhatunk, művelődhetünk belőlük, hiszen régi korokba, számunkra elképzelhetetlen szituációkba kalauzolnak el minket, vagy éppen olyan napjainkban is releváns dilemmák elé állítanak, amelyeken különben talán sosem gondolkodnánk el.  A mai alkalommal a Crusader Kings III nevet viselő történelmi témájú stratégiai játékról lesz szó, amely a sötét középkor keg

Kép forrása: https://www.napimesek.hu/az-erdo-kapitanya-teljes-magyar-mese-online/ Kultúrkedd néven ismert rovatunkkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkekkel. Ezen a héten Milbacher Dániel készült nektek egy elemzéssel.  A magyar rajzfilmekre általában nosztalgiával emlékszünk vissza. Ekkor óhatatlanul előkerül a Macskafogó vagy a Szaffi, de Az erdő kapitányáról keveset szoktunk beszélni.  Ez is egy tipikus állatmese, amelyben a megszokott kutya-macska ellentét áll a középpontban. A Kapitány, mint rendőr kutya, és Zéró a fondorlatos bűnöző macska – kisebb képzavarral élve – macska-egér játékát követhetjük végig. Ugyanakkor sok más állat is szerepel a történetben, akik békében élnek egymás mellett. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy

Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo Heti összefoglaló A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a világ legfontosabb politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Lássuk hát, mi is történt az elmúlt héten. Kínai terjeszkedés Afganisztánban A Financial Times értesülései szerint több bányászattal foglalkozó kínai cég is tárgyalásokat folytat az Afganisztánban idén hatalomra jutó tálib vezetőkkel. A kínai cégek külön érdeklődést mutatnak az afgán fővárostól délkeletre található Mes Ajnak iránt, mely a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye. Orosz-Amerikai tárgyalások, Uniós szankciók Joe Biden amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnökök kedden tárgyalásokat folytattak az orosz fél ukrán határ melletti csapatfelhalmozásairól. Az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió komoly gazdasági szankciókat helyezett kilátásba abban az esetben, ha Moszkva nem vonja vissza haderejét az ukrán határ közeléből. Iráni együttműködés Teherán jelezte azon igényét, mely szerint a szárazsággal sújt

Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo Heti összefoglaló A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a külvilág legfontosabb politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Lássuk hát, miről maradhattatok le a héten. Tárgyalások Szocsiban Sikeresen lezajlottak az Azerbajdzsán és Örményország között Oroszország által rendezett tárgyalások, melyek célja a Baku és Jereván közötti, Hegyi-Karabah régiót érintő konfliktus rendezése volt. A három állam által kiadott közös nyilatkozat értelmében a 2021-es év végéig véglegesíteni kívánják az Azerbajdzsán területén elhelyezkedő, de döntően Örmények lakta régió határvonalait. NATO csúcs Rigában A lett fővárosban rendezett találkozón az NATO tagállamok külügyminiszterei az Ukrán határ közelében észlelt orosz csapatmozgásokról, valamint a lehetséges válaszlépésekről tárgyaltak.  Lettország védelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában már jelezte, országa szükségét érzi annak, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenléttel biztosítsa a b

 Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo Elindul a Zoom rovatunk! Érdekelnek a világ eseményei? Szeretnél elmélyedni a nagyhatalmak közötti bonyolult, de izgalmas kapcsolatrendszerekben? Közel állnak hozzád a fegyveres konfliktusok, a földrajz, vagy a világkereskedelem? Jó hírünk van számodra: 2021 novemberével elindítjuk Zoom rovatunkat, melyben kül- geo- és biztonságpolitikai kérdésekkel, illetve a nemzetközi kapcsolatok világával fogunk foglalkozni, szigorúan Európán kívül. De miről is lesz pontosan szó? Rovatunk alapvetően három „építőelemből” épül majd fel, melyek reményeink szerint segíteni fognak abban, hogy képbe kerülhess a világ eseményeivel kapcsolatban. Mi-micsoda A mi-micsoda cikkek lényege egyszerű: közérthetően fogunk elmagyarázni olyan elméleteket, alapfogalmakat, amelyek hasznosak lehetnek a külpolitika iránt érdeklődő olvasók számára, illetve gyakran előkerülhetnek a rovat egyéb cikkeiben. Mit is jelent a heartland elmélet? Mik azok a Regionális Biztonsági Komplexum

Új rovatunk indul Kultúrkedd néven. Célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezen a héten Lovász Dorottya ajánlja nektek a Szörny Egyetemet. Észrevettétek már, hogy valamiért rengeteg olyan témájú film készül, ami egy iskolahelyzetben követi végig a karakterek életét, testi-lelki fejlődését? Na, hát ez azért van kérem, mert a liberális paradigma képviselőinek a filmiparban valahogy mondania kell valamit arról, hogy mi értelme van iskolába járni. És ezt igazán könnyebb úgy, hogy a fiatalkori trotyli önmagunk helyett 30 éves modellek játszák el a serdülőket. De hát sokféle film van és sokféle narratíva ugye. Ha messzebbről tekintünk a problémakörre, az iskola kikerülhetetlen állomása az emberi életnek. És ezt ne egy középosztálybeli mámor

Kultúrkedd néven ismert rovatunkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezen a héten Lovász Dorottya ajánlja nektek a Bébi úr című animációs filmet. Ahogy egy korábbi írásomban, a Kung Fu Panda elemzésében kifejtettem; az amerikai nagyköltségvetésű animációs filmeknek szerepe valamilyen jellegű ideológiai kiképzést közvetíteni a jövendőbeli fogyasztóknak, tehát a gyerekeknek. Ez az állítás itt is megállja a helyét és habár az egész kép elsőre zavarosnak tűnhet, én hiszem, hogy ez egy prolife, konzervatív anti-kutya film. De ne haladjunk talán ennyire előre. Először kezdjük az alapoktól. A történet egy kisfiúról, Timről szól, aki egy nap arra ébred, hogy kisöccse született. A kistestvér értelemszerűen egy csecsemő, aki állandó figyel

Kultúrkedd néven ismert rovatunkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezen a héten Lovász Dorottya ajánlja nektek a Kung Fu Pandát. Már a cím sejtet némi humort az elemzés tárgya körül, azonban nem titok, hogy rajzfilmek és animációs filmek elemzése épp úgy történhet a politikai megközelítés szemüvegén keresztül, ahogyan komolynak titulált könyvek és mozgóképek. A Kung Fu Panda egy liberális eposz. Ez a tételmondatunk. Egy olyan alkotással állunk szemben melynek nem titkolt szándéka minket a liberalizmus csínjára s bínjára megtanítani. Persze, kicsit messzebbről kell kezdenünk, mondjuk ott, hogy a hagyományos Disney és Pixar termékek azért tűnhetnek első ránézésre bugyutának és kiszámíthatónak, mert a filmkészítők célja a legtöbb

Új rovatunk indul Kultúrkedd néven. Célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezen a héten Lovász Dorottya ajánlja nektek a NO című filmet. Ismét egy olyan filmet mutatunk be nektek, aminek a politikai vonatkozása egészen egyértelmű, ám egy kevésbé ismert film, ezért érdemes lehet beszélnünk róla. A NO című film a 1988-ban, a Pinochet uralta Chilében játszódik, ahol éppen nemsokára népszavazást tartanak. A nemzetközi nyomás hatására a diktátor engedélyezi a népszavazást, melynek fő kérdése, hogy maradjon-e a fennálló rezsim? Az ellenzéknek ezzel egyetemben 15 perc műsor időt biztosít a köztelevízióban érveik megismertetésére. A feladat adott: a rendkívül sokszínű, tehát politikailag nem azonos nézeteket valló ellenzék üzenetét kellene va

Új rovatunk indul Kultúrkedd néven. Célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezúttal a Persepolis című filmhez írt kedvcsinálót Lovász Dorottya . Az iráni születésű, később az elnyomás elől Franciaországba emigráló Marjane Satrapi életrajzi ihletésű képregényéből készült animációs film, a már korábban itt is bemutatott Raving Iran című dokumentumfilm kapcsán tárgyalt Iráni élet mindennapjait járja körbe. A film központi kérdése a nőiség és a vallás, vallásos társadalom viszonyával foglalkozik. Mindemellett persze nem csupán a személyes, hanem politikai érvényű szabadság és a szűk keretek közé szorított társadalmi élet viszonyairól is kíván mondani valamit a szerző. Az iráni politikai életet érdekesen lefestő alkotás a 20. századi Iráni történelembe is elkalauzolja

Újra itt a #KULTÚRKEDD, Lovász Dorottya ezúttal a Raving Iran című dokumentumfilmhez ad egy kis kedvcsinálót.  A Budapesti Dokumentumfilm Fesztivál kereteiben is bemutatásra kerülő dokumentumfilm két iráni fiatal vívódását mutatja be, akik úgy döntenek emigrálnak Iránból, hogy beindítsák zenei karrierjüket. A blade&beard művész nevű duó Svájcban keres menedéket, hogy egy zenei fesztiválon debütálhasson. A döntést nem egyszerű meghozniuk, hiszen barátokat, szerelmeket, családot és az ismert világot kell hátra hagyniuk és nem tudni mikor térhetnek vissza újra. Irán jelenlegi politikai helyzetét és 20. századi történelmét igen leleményesen már Marjane Satrapi animációs alkotásában, a Persepolisban megismerhettük. Ott a főszereplő felnövéstörténete segítségével mutatja be Irán történetét. Kiderül, Irán politikai helyzete igazán egyedi a Közel Keleten. A liberálisabb gondolkodású katonatisztből sahhá avanzsált Reza Pahlavi megdöntése után a többségében síita vallású országban a hírekbő

#KULTÚRKEDD Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok. Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is. Ezen a héten Lovász Dorottyától olvashattok egy kedvcsináló-értékelést a Véres Gyémántról. Edward Zwick drámája az 1999-ben a polgárháború dúlta Sierra Leonéban játszódik. A kormányellenes csapatok a gyerekekből katonákat verbuválnak, az életerős férfiakat pedig gyémántbányákba hurcolják dolgozni, a nyerészkedő nyugati karakterek pedig hasznot húznak a káoszból. A gyémántok az Egyesült Államokba vagy Európába kerülnek, ahol a kapitalizmus rendje és módja szerint vagy piacra, vagy pedig a magas áruk fenntartása érdekében elzárásra kerülnek. Ezek az úgynevezett konfliktus, vagy más néven véres gyémántok, amik nem általános kitermelésből, hanem biztosan háború sújtotta területről, nyersanyagokért cserébe kerülnek kitermelésre. A film főszereplőjét, Solomon Vendy-t fe

Elindult a #KULTÚRKEDD a Polémia Intézet új rovata! Célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek. Ezen a héten Lovász Dorottya tollából olvashattok egy kedvcsinálót a Dallas Buyers Clubról 1980-ban járunk, Dallas-ban. Ron Woodroof-ot a rodeocowboyt AIDS-el diagnosztizálják. Ebben az időben kezdi felütni fejét a vírus és az emberek nem sokat tudnak róla, csakhogy „a melegek a fő érintettek”. A gyógyszerkísérletek még javában folynak, egyelőre sikertelenül. Miután az éppen tesztelés alatt álló új gyógyszertől állapota rosszabbodik, Ron úgy dönt, saját megoldást keres a problémára. Mikor rájön, hogy Mexikóból hogyan tud hatásosabb gyógyszereket becsempészni, felmerül, hogy pénzt is csinálhatna b