Kultúrkedd - System of a Down

Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/6/62/SOAD_Protect_the_Land.jpg

Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok.

Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is.

Ezen a héten a zene világába kalauzól el titeket Nagy Zsolt #014 System of a Down - Protect the land / Genocidal Humanoidzról 

14 évnek és egy nemzetközi konfliktusnak kellett történnie ahhoz, hogy a System of a Down új számokat adjon ki. A két számot tartalmazó kislemez nem aratott felhőtlen sikert a rajongók körében, azonban az biztos, hogy legfőbb célját elérte: az emberek jobban oda kezdtek figyelni a Kaukázuson történtekre. 

A kislemez ma különösen aktuális, hisz december 1-én lépett életbe az azeri-örmény fegyverszüneti megállapodás utolsó fázisa, amelynek keretében a „Hegyi-Karabah” néven elhíresült de facto ország elvesztette területeinek jelentős részét.

Az örmény zenekar ugyanis nem hagyta szó nélkül az Örményország és Azerbajdzsán között dúló harcokat, amely a Hegyi-Karabah területéért folyt (a területet még Sztálin adta az azeri tagköztársaságnak, de nagyrészt örmények éltek már akkor is itt, így a 90-es években kikiáltották az önállóságukat). A harcok végül november 10-én véget értek, miután az azeri erők elfoglalták Susa városát, így az örmény és karabahi erőknek előnytelen békével be kellett szüntetniük a harcokat. Így a Hegyi-Karabah megmaradt, de sok, örmények lakta területet fel kellett adniuk. Talán nem árulunk el túl nagy meglepetést azzal, hogy a számok az örmény katonák megsegítéséről, a hazafiasságról és az azeri, illetve török erők agressziójáról szól. 

Bár elmúlt 14 év, de sok minden nem változott, így zeneileg és szövegileg hatalmas újításokat nem várhatunk, de a megszokott System-minőséget hozza a kislemez. Emellett pedig rengeteg gondolkodni valót ad nekünk: vajon mennyire jogos egy olyan háború, ahol az ország a saját területeit szeretné visszafoglalni a szomszéd állam által támogatott szeparatistáktól? És mennyire jogos a Karabah követelése, hogy független legyen a maga 95%-os keresztény-örmény lakosságával egy túlnyomórészt síiták lakta, autoriter módon vezetett országtól, amihez a szovjet adminisztráció csatolt anno (amely érdekes párhuzam a Krímmel egyébként)? 

Válaszokat ne keressünk a számokban, hisz túl egyoldalúak lennének, de a gondolatokat elindíthatja, mellette pedig újra hallhatjuk együtt a Systemet, legalább ennyi jut 2020-ra.