ZOOM - Heti összefoglaló - 2021.11.29.

Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo

Heti összefoglaló

A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a külvilág legfontosabb politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Lássuk hát, miről maradhattatok le a héten.

Tárgyalások Szocsiban

Sikeresen lezajlottak az Azerbajdzsán és Örményország között Oroszország által rendezett tárgyalások, melyek célja a Baku és Jereván közötti, Hegyi-Karabah régiót érintő konfliktus rendezése volt. A három állam által kiadott közös nyilatkozat értelmében a 2021-es év végéig véglegesíteni kívánják az Azerbajdzsán területén elhelyezkedő, de döntően Örmények lakta régió határvonalait.

NATO csúcs Rigában

A lett fővárosban rendezett találkozón az NATO tagállamok külügyminiszterei az Ukrán határ közelében észlelt orosz csapatmozgásokról, valamint a lehetséges válaszlépésekről tárgyaltak.  Lettország védelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában már jelezte, országa szükségét érzi annak, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenléttel biztosítsa a balti államok függetlenségét.

Japán fegyverkezik

A szigetország első sorban cirkálórakéta állományát kívánja fejleszteni: a jelenleg Tokió rendelkezésére álló fegyverek hatótávolsága mindössze 100-200 km, a  tervek szerint 2025-től rendszerbe helyezendő új rakétákkal ezzel szemben akár 1000 km-es távolságban található célpontokat is hatékonyan lehet támadni.

Menesztett török miniszter

Erdogan elnök leváltotta Lütfi Elvan pénzügyminisztert (aki mindössze egy éve töltötte be ezt a tisztséget). Elvan korábban bírálta a kormány kamatlábak csökkentésére irányuló lépését, valószínűleg ezen álláspontja miatt kellett távoznia. Utódja a korábbi miniszterhelyettes, Nureddin Nebati lett. 

Ács Bence

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Kép
Milbacher Dániel  Keresetlen politikai tanácsokat adni pont olyan, mint beleszólni valakinek a szerelmi életébe: felesleges, ráadásul senkit sem érdekel. Ennek ellenére mindig van, aki éppen nem bírja ki és megpróbálja. Talán éppen ezért érdemes az ilyen próbálkozásokat prognózisnak vagy elemzésnek hívni, bár ez végső soron csak szemantikai akadékoskodás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Magyarországon még mindig van több millió olyan választó, aki sem a szélsőjobboldalra, sem pedig a kormánypártokra nem szeretne szavazni. Éppen ezért érdemes lehet megkísérelni azt, hogy 6 pontban képet adjunk arról, hogy mi is a helyzet jelenleg az ellenzéki térfélen, milyen irányok és utak elképzelhetőek, mik a lehetséges szcenáriók 2024-ben és utána.     A meghatározó pillanat A Demokratikus Koalíció megegyezett az MSZP-vel és a Párbeszéddel a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Az egyezség lényege, hogy nem bántják egymás jelöltjeit, sőt támogatják azokat. Az is nyilvánvaló
További információk

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

Kép
  Milbacher Dániel  A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”. Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában.    Módszertan és sugalmazás A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült. A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett.  Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - e
További információk

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

Kép
  Varga Marcell írása Az utóbbi évben fokozódott a nyomás az Európai Unió államain az energiamixük kizöldítése és még inkább az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválás és ezáltal az Oroszországtól való politikai-gazdasági függés csökkentése tekintetében. A háború kitörése pillanatában (sőt, már jóval előtte) nyilvánvalóvá vált, hogy az állami Gazprom gázipari vállalat nem csak piacgazdasági szereplő, ami keményvalutabefolyást, valamint profittermelést céloz, a Kreml geopolitikai nyomásgyakorlásra és befolyásterjesztésre is előszeretettel alkalmazza a mára már köznyelvben is elterjedt „gázfegyvert”. Gondoljunk csak 2014-re, amikor az Oroszország felé forduló Viktor Janukovics ukrán elnök leváltását követően Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Európát is az ukrán tranzit elzárásával zsarolta, vagy épp a 2022-es kínálatszűkítéssel végrehajtott ár növelésre, mellyel a fokozódó szankciós nyomást és az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást kívánta megtorolni az EU-n. Európa államai rész
További információk