ZOOM - Beharangozó


 Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo

Elindul a Zoom rovatunk!

Érdekelnek a világ eseményei? Szeretnél elmélyedni a nagyhatalmak közötti bonyolult, de izgalmas kapcsolatrendszerekben? Közel állnak hozzád a fegyveres konfliktusok, a földrajz, vagy a világkereskedelem? Jó hírünk van számodra: 2021 novemberével elindítjuk Zoom rovatunkat, melyben kül- geo- és biztonságpolitikai kérdésekkel, illetve a nemzetközi kapcsolatok világával fogunk foglalkozni, szigorúan Európán kívül.

De miről is lesz pontosan szó?

Rovatunk alapvetően három „építőelemből” épül majd fel, melyek reményeink szerint segíteni fognak abban, hogy képbe kerülhess a világ eseményeivel kapcsolatban.

Mi-micsoda

A mi-micsoda cikkek lényege egyszerű: közérthetően fogunk elmagyarázni olyan elméleteket, alapfogalmakat, amelyek hasznosak lehetnek a külpolitika iránt érdeklődő olvasók számára, illetve gyakran előkerülhetnek a rovat egyéb cikkeiben. Mit is jelent a heartland elmélet? Mik azok a Regionális Biztonsági Komplexumok? Lehet-e definiálni a terrorizmust? Mi a földrajz szerepe a komplex geo- és biztonságpolitikai rendszerek kialakulásában? A mi-micsoda cikkek két hetente fognak megjelenni, a hét második felében.

Elemzések

Elemzéseinkben aktuális, nagy horderejű világpolitikai eseményeknek igyekszünk utána járni, feltárni az adott eseményt kiváltó okokat, konklúziókat levonni, illetve – amennyiben lehetséges – bemutatni a valószínűsíthető végkifejleteket. Elemzéseink megjelenése kevésbé lesz rendezett: ha történik valami izgalmas a világban, mi beszámolunk róla.

Heti összefoglalók

A Zoom rovat leggyakrabban megjelenő cikkei a hétvégente feltöltésre kerülő összefoglalók lesznek, melyekben az adott hét 4-5, általunk legfontosabbnak talált eseményét foglaljuk össze, és magyarázzuk el néhány mondatban.

Ács Bence

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Kép
Milbacher Dániel  Keresetlen politikai tanácsokat adni pont olyan, mint beleszólni valakinek a szerelmi életébe: felesleges, ráadásul senkit sem érdekel. Ennek ellenére mindig van, aki éppen nem bírja ki és megpróbálja. Talán éppen ezért érdemes az ilyen próbálkozásokat prognózisnak vagy elemzésnek hívni, bár ez végső soron csak szemantikai akadékoskodás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Magyarországon még mindig van több millió olyan választó, aki sem a szélsőjobboldalra, sem pedig a kormánypártokra nem szeretne szavazni. Éppen ezért érdemes lehet megkísérelni azt, hogy 6 pontban képet adjunk arról, hogy mi is a helyzet jelenleg az ellenzéki térfélen, milyen irányok és utak elképzelhetőek, mik a lehetséges szcenáriók 2024-ben és utána.     A meghatározó pillanat A Demokratikus Koalíció megegyezett az MSZP-vel és a Párbeszéddel a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Az egyezség lényege, hogy nem bántják egymás jelöltjeit, sőt támogatják azokat. Az is nyilvánvaló
További információk

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

Kép
  Milbacher Dániel  A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”. Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában.    Módszertan és sugalmazás A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült. A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett.  Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - e
További információk

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

Kép
  Varga Marcell írása Az utóbbi évben fokozódott a nyomás az Európai Unió államain az energiamixük kizöldítése és még inkább az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválás és ezáltal az Oroszországtól való politikai-gazdasági függés csökkentése tekintetében. A háború kitörése pillanatában (sőt, már jóval előtte) nyilvánvalóvá vált, hogy az állami Gazprom gázipari vállalat nem csak piacgazdasági szereplő, ami keményvalutabefolyást, valamint profittermelést céloz, a Kreml geopolitikai nyomásgyakorlásra és befolyásterjesztésre is előszeretettel alkalmazza a mára már köznyelvben is elterjedt „gázfegyvert”. Gondoljunk csak 2014-re, amikor az Oroszország felé forduló Viktor Janukovics ukrán elnök leváltását követően Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Európát is az ukrán tranzit elzárásával zsarolta, vagy épp a 2022-es kínálatszűkítéssel végrehajtott ár növelésre, mellyel a fokozódó szankciós nyomást és az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást kívánta megtorolni az EU-n. Európa államai rész
További információk