Kultúrkedd - Véres Gyémánt

#KULTÚRKEDD

Új, állandó rovatunk következő bejegyzését olvashatjátok.

Ezentúl kedvcsináló gyanánt minden héten kedden bemutatunk nektek egy könyvet/filmet/sorozatot, ami kapcsolódik a politika világához és egyben hozzánk is.

Ezen a héten Lovász Dorottyától olvashattok egy kedvcsináló-értékelést a Véres Gyémántról.

Edward Zwick drámája az 1999-ben a polgárháború dúlta Sierra Leonéban játszódik. A kormányellenes csapatok a gyerekekből katonákat verbuválnak, az életerős férfiakat pedig gyémántbányákba hurcolják dolgozni, a nyerészkedő nyugati karakterek pedig hasznot húznak a káoszból. A gyémántok az Egyesült Államokba vagy Európába kerülnek, ahol a kapitalizmus rendje és módja szerint vagy piacra, vagy pedig a magas áruk fenntartása érdekében elzárásra kerülnek. Ezek az úgynevezett konfliktus, vagy más néven véres gyémántok, amik nem általános kitermelésből, hanem biztosan háború sújtotta területről, nyersanyagokért cserébe kerülnek kitermelésre. A film főszereplőjét, Solomon Vendy-t felkelők vezette támadás során egy gyémántbányába küldik. Később fiát a helyi felkelő/terrorszervezet, a RUF rabolja el. Vendy a bányában talál egy nagy méretű, rózsaszín gyémántot, amit a bányát ért katonai akció hevében sikerül elrejtenie. De a szereplők tudnak a gyémántról és mindenki a menekülő Vendy-t keresi. A cselekmény azon túl, hogy természetesen a fehér karaktert játszó DiCaprio pálfordulását helyezi előtérbe, ahol az önző ex-zsoldosból végeredményben Vendy segítője lesz, még azzal a hollywoodi végkifejlettel is „meglep” minket, hogy miután Vendy-nek sikerült eladnia a gyémántot, felszólalhat Kimberley-ben egy véres gyémántokról szóló konferencián. Felmerül a kérdés, mennyire lehet eredményes Vendy felszólása, vagy a két férfit segítő újságíró, Maddy Bowen háborúból, szegényekből hasznot húzó és a fegyverkereskedelemmel kokettáló nagyvállalatokat leleplező cikke egy ilyen nagy volumenű nemzeteken átívelő gazdasági összefonódás megregulázása kapcsán? Az „eredményt” a film stáblista előtti pármásodperces jelenete igyekszik tisztázni, ugyanis a 2003-ban elindult Kimberley Process azért született meg, hogy a háború sújtotta területek gyémántjai ne kerülhessenek be a nemzetközi gyémántpiacra. A kérdéses sikerességű rendszer azonban továbbra sem tűnik maximálisan hatékonynak, ahogyan Zwick gazdasági és férfiközpontú filmjének sem sikerült a megfelelő felelősségérzetet jól felébreszteni és láthatóságot biztosítani olyan problémáknak, mint a polgárháború okozta hajléktalanság, gyermekkatonák, megerőszakolt és elszegényedett nők százezrei.

A véres gyémántokról itt olvashatsz bővebben:
https://edition.cnn.com/.../conflict-diamonds.../index.html

Kép forrása: https://port.hu/adatlap/film/tv/veres-gyemant-blood-diamond/movie-82430