Bejegyzések

Összeomló balliberális oldal, stagnáló Fidesz és a harmadik utasok erősödése

Kép
  Polémia Intézet Összeomló balliberális oldal, stagnáló Fidesz és a harmadik utasok erősödése Április 20-án elkezdődött az ajánlásgyűjtés, ahol a jelölő szervezeteknek választói ajánlásokat kell gyűjtenie ahhoz, hogy az adott jelöltjeik indulhassanak a választáson. Ez egy első erőpróba, amely az alacsony társadalmi támogatottsággal, illetve kicsi szervezettel rendelkező szereplőktől tisztítja meg a mezőnyt és ezzel racionalizálja a választási versenyt.  Az elemzés megjelenésekor úgy értesültünk, hogy a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd és a TISZA párt már összeszedték az ajánlásokat az EP listaállításhoz.  Hol és mennyi ajánlás kell az induláshoz?  Konkrét  adatokat tekintve a következő eredmények fejében van mód a szavazólapra való felkerülésre:  Az európai parlamenti listaállításhoz 20 ezer ajánlás szükséges.  A vármegyei listaállításhoz a vármegye választóinak 0,5 százalékával megegyező számú ajánlást kell összegyűjteni.  Az önkormányzati képviselőséghez egyéni lista esetén a település,

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

Kép
  Milbacher Dániel  A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”. Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában.    Módszertan és sugalmazás A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült. A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett.  Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - e

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

Kép
  Varga Marcell írása Az utóbbi évben fokozódott a nyomás az Európai Unió államain az energiamixük kizöldítése és még inkább az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválás és ezáltal az Oroszországtól való politikai-gazdasági függés csökkentése tekintetében. A háború kitörése pillanatában (sőt, már jóval előtte) nyilvánvalóvá vált, hogy az állami Gazprom gázipari vállalat nem csak piacgazdasági szereplő, ami keményvalutabefolyást, valamint profittermelést céloz, a Kreml geopolitikai nyomásgyakorlásra és befolyásterjesztésre is előszeretettel alkalmazza a mára már köznyelvben is elterjedt „gázfegyvert”. Gondoljunk csak 2014-re, amikor az Oroszország felé forduló Viktor Janukovics ukrán elnök leváltását követően Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Európát is az ukrán tranzit elzárásával zsarolta, vagy épp a 2022-es kínálatszűkítéssel végrehajtott ár növelésre, mellyel a fokozódó szankciós nyomást és az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást kívánta megtorolni az EU-n. Európa államai rész

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Kép
Milbacher Dániel  Keresetlen politikai tanácsokat adni pont olyan, mint beleszólni valakinek a szerelmi életébe: felesleges, ráadásul senkit sem érdekel. Ennek ellenére mindig van, aki éppen nem bírja ki és megpróbálja. Talán éppen ezért érdemes az ilyen próbálkozásokat prognózisnak vagy elemzésnek hívni, bár ez végső soron csak szemantikai akadékoskodás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Magyarországon még mindig van több millió olyan választó, aki sem a szélsőjobboldalra, sem pedig a kormánypártokra nem szeretne szavazni. Éppen ezért érdemes lehet megkísérelni azt, hogy 6 pontban képet adjunk arról, hogy mi is a helyzet jelenleg az ellenzéki térfélen, milyen irányok és utak elképzelhetőek, mik a lehetséges szcenáriók 2024-ben és utána.     A meghatározó pillanat A Demokratikus Koalíció megegyezett az MSZP-vel és a Párbeszéddel a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Az egyezség lényege, hogy nem bántják egymás jelöltjeit, sőt támogatják azokat. Az is nyilvánvaló

Most már legalább azt is tudjuk hány tanárt kell kirúgni ahhoz, hogy leálljon egy iskola… Hatot.

Kép
Kép forrása:  Melegh Noémi Napsugár / Telex  Nagy Zsolt November 30-án kirúgtak összesen 8 tanárt 3 budapesti iskolából. Nem év végi létszámleépítésről van szó, nem is a minőségjavítás érdekében szeretnék frissíteni a tanári karokat, hanem a tanárok elmúlt hónapokban tanúsított, polgári elégedetlenkedő magatartásuk volt a kiváltó ok. A kormány nem is leplezi, hogy le akarja törni az engedetlenkedő hangokat. Hogy jogilag alátámasztható lépést tett Pintér Sándor? Igen. De morálisan, logikailag, oktatásügyileg és – ami a Fidesznél általában a legfontosabb – politikailag is nagy hibának tűnik a nyolc oktató elbocsátása. Nézzük szép sorjában! De miért is a polgári engedetlenség   A polgári engedetlenség egy legitim eszköz, amely során az emberek egy csoportja tudatosan, szigorúan erőszakmentesen, megszegik a jogszabályokat annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a még nagyobb jogsértésre, hozzájáruljanak a közjóhoz, a társadalomi fejlődést akarnak elérni. Azért teszik ezt, mert a jo