Kultúrkedd - NO


Új rovatunk indul Kultúrkedd néven. Célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkek.

Ezen a héten Lovász Dorottya ajánlja nektek a NO című filmet.

Ismét egy olyan filmet mutatunk be nektek, aminek a politikai vonatkozása egészen egyértelmű, ám egy kevésbé ismert film, ezért érdemes lehet beszélnünk róla.

A NO című film a 1988-ban, a Pinochet uralta Chilében játszódik, ahol éppen nemsokára népszavazást tartanak. A nemzetközi nyomás hatására a diktátor engedélyezi a népszavazást, melynek fő kérdése, hogy maradjon-e a fennálló rezsim? Az ellenzéknek ezzel egyetemben 15 perc műsor időt biztosít a köztelevízióban érveik megismertetésére. A feladat adott: a rendkívül sokszínű, tehát politikailag nem azonos nézeteket valló ellenzék üzenetét kellene valahogy úgy közvetíteni, hogy beleférjen ilyen rövid időkeretbe. A feladatra egy reklámszakembert, René Saavedrát (Gael Garcia Bernal) kérik fel, aki a szivárvány koalíció politikai vívmányait egy átható üzenetbe tömöríti: NO. Nem az elnyomásra, nem a szegénységre, nem a kiszolgáltatottságra és igen a demokráciára és szabadságra. A kampány, ahogy a történelemből ismerjük, sikerrel járt. 

Az persze már egy másik kérdés, hogy vajon elég-e egy jó kampány a diktatúrák megdöntéséhez? Mi jön ezután? Az ellenzék végül is nem tudni mennyire kormányképes, vagy Pinochet emberei irányítják őket? Vajon sikerül az ígért jólétet teljesíteni a régi elitet leváltani? A szabadság és a kapitalizmus elhozza a kívánt változást és életszínvonal emelkedést? 

A latin-amerikai rendszerváltások általános vonása, hogy nem sikerül teljesen szakítani a régi rendszerrel. A jelenlegi Chilei politikai helyzet tükrözi ezeket a problémákat. A rendszeres tüntetéseken a résztvevők a Pinochet féle alkotmány elvetését és új alkotmány beiktatását követelték. Az új alkotmányt 2020 októberében iktatták be, amelyet a tömegek a társadalmi igazságosság jegyében követeltek. A korrupció, a mélyszegénység és az adósságok, a demokratikus intézmények távolsága a társadalomtól továbbra is problémát jelentenek Chile számára, amire érdekes és tanulságos példa, hogy nem feltétlen jelent megoldást egy demokratikus átmenet.

Kép forrása: https://choice.npr.org/index.html?origin=https://www.npr.org/2013/02/15/172040656/the-story-of-no-is-the-story-of-modern-chile

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon