Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

 

Milbacher Dániel 

A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”.

Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában. 

 

Módszertan és sugalmazás

A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült.

A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett. 

Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - ez a teljesen minta és ezáltal feltételezhetően a népesség 68 százaléka - egy hétfokú skálán kérdezték meg, hogy szavaznának-e Magyar Péter pártjára. 

 

Mit jelent a 13%?

Ez azt jelenti, hogy a minta 68%-a (680 válaszadó - ami már jelentősen ronthatja a minta reprezentativitását) válaszolt erre a kérdésre. Összehasonlításképpen: a 2022-es országgyűlési választáson 69,59%-os volt a részvétel.

Ennek a választói hányadnak a 13%-a nyilatkozta azt, hogy esetleg Magyar Péter formációjára szavazna, amely azt sugallja az olvasó felé, hogy ez 2024 júniusában az (NVI legfrissebb adatai alapján) akár 690 ezer választót is jelenthet számára, amennyiben megbecsüljük, hogy mennyi választót jelenthet valójában ez a 13%. Ez egy nem kompetitív skála, ezt a kérdést fel lehet tenni a többi párt esetében úgy, hogy a válaszadó minden egyes pártról el tudja külön mondani, hogy szívesen szavazna-e rá, miközben a tényleges preferenciája nem derül ki, hiszen arra a jól ismert pártpreferencia kérdés alkalmas. Így itt feltehetően csak Magyarra kérdeztek rá a többi pártra nem. 

Ezt érdemes összehasonlítani a 2022-es választási adatokkal: pl. a Mi Hazánk 332.487 szavazatot kapott (5,88%), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 185.052 voksot söpört be (3,27%). Ha a Medián mérésében szereplő adatot valós adatnak tekintenénk, akkor ez azt jelentené, hogy Magyar Péter néhány szereplése a nyilvánosságban 3 hét alatt nagyobb sikert hozott volna, mint az MKKP és a Mi Hazánk sokéves, hiteles, erős üzenetekkel és cselekvéssel operáló politikai munkája együttesen.

Mindehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy a közvélemény kutatások mindig egy pillanatképet mutatnak meg a társadalom aktuális preferenciáiról. Ez a választói vélemény az új, alig ismert, de hypeolt szereplőknél elég fluid, tehát általában tartós támogatottság. Ez különösen akkor szokott kiderülni, amikor a választásokon egyszerűen nem úgy szavaznak a választók, ahogy a közvélemény kutatásban mondták.   

 

Mit sugall ez a kutatás?

A Medián kutatásának fő állítása tehát az, hogy azoknak, akik hallottak már Magyar Péterről a 13 százaléka “biztosan, vagy valószínűleg” (hogy pontosan ez mit jelent az rejtély) rá szavazna, ha lenne egy pártja. Ám a pártpreferenciában ez egyáltalán nem jelenik meg, hiszen vagy nem tették fel kérdésként – holott nem idegen az a gyakorlat, hogy még ismeretlen jelöltet kérdeznek meg a közvélemény kutatók –, vagy senki nem mondta azt, hogy rá szavazna, amikor több lehetőséget is felkínáltak neki. Az adatok ilyen jellegű tálalása erős befolyással van a közvéleményre. A Medián persze igyekszik mindezt részletesen leírni, de a sejtető, kétértelmű fogalmazás azt implikálja a választókban, hogy Magyar Péter már most 13%-ot kapna a választásokon. 

Ez előhozza a közvélemény kutatásokhoz tapadó hatásokat: pl. a győzteshez húzást, amelynek lényege, hogy mindenki szívesebben tartozik a győzteshez vagy ahhoz, aki éppen jól áll. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kutatás néhány nappal Magyar Péter március 15-i rendezvénye előtt jött ki, amely tovább erősíti ezeket a hatásokat és mozgósító ereje is lehet. Mindez később a szavazófülkében is megmutatkozhat, illetve alapot adhat egy formációnak arra, hogy tárgyalási erőt mutasson fel a többi párttal szemben. 

Nagyon egyszerűen megfogalmazva ez egy politikai spin. 

 

Vótmá’

A Medián már korábban is csinált ilyet. 2012-ben például Bajnai Gordon exminiszterelnök formációjával kapcsolatban közölték azt, hogy a “Fideszt közelíti” az éppen csak felbukkanó Együtt 2014 és már 14 százalékon áll. Nyilvánvaló, hogy minden közvéleménykutatás, csak egy pillanatfelvétel, ami a jó időben elkapva, akár ilyen kiugró eredményeket is mutathat, azonban a 2014-es választási eredmények alapján szinte biztosan állíthatjuk, hogy ez is inkább egy médiahack volt, mint valós társadalmi támogatottság. 

Kép forrása: mosthir.hu