ZOOM - Heti Összefoglaló - 2022.05.30.

 


Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo

Heti összefoglaló

A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a világ politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Mivel az ukrajnai háború eseményeivel a Bréking podcastben foglalkozunk, így rendhagyó módon összefoglalóink nem, vagy csak közvetve érintik a válságot.

 

Biden és a Távol-Kelet

Joe Biden amerikai elnök hétfőn Tokióban bejelentette, hogy Washington kezdeményezi egy 13 tagú kereskedelmi szövetség létrehozását, amelynek célja Kína térségbeli befolyásának ellensúlyozása. Amerikai tisztviselők szerint a tagállamok együttesen a világ GDP-jének 40 százalékát adják majd. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e fegyverrel megvédeni Tajvant egy kínai támadás esetén, Biden így válaszolt: „Igen, emellett már elköteleztük magunkat.”

 

Kína és az ENSZ

17 év után először járt Kínában ENSZ diplomata: Wang Yi kínai külügyminiszter hétfőn Kantonban találkozott az ENSZ emberi jogi főbiztosával. A biztos Xinjiangba is ellátogat, ahol a vádak szerint Peking több százezer ujgur nemzetiségű lakost kényszerített átnevelő táborokba.

 

Észak-koreai rakétateszt

Észak-Korea szerdán három, vélhetően nagy hatósugarú rakétát lőtt ki az után, hogy Joe Biden amerikai elnök befejezte az ázsiai körútját. Válaszul az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatot tartott, ahol szintén bevetésre kerültek ballisztikus rakéták.

 

Orosz olaj Indiának

Az indiai kormány egyik magas rangú tisztviselője szerdán azt nyilatkozta újságíróknak, hogy India továbbra is olcsó kőolajat vásárol Oroszországtól. A tisztviselő szerint országaik egy olyan mechanizmuson dolgoznak, ami az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók ellenére megkönnyíti a valuták közötti tranzakciókat. Az Egyesült Államok terrorizmus finanszírozással foglalkozó miniszterhelyettese csütörtökön több indiai tisztviselővel találkozott, hogy megvitassák a kérdést. Eközben a Reuters jelentése szerint egy indiai cégekből álló konzorcium tárgyal a Shell 27,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról az orosz Szahalin-2 projektben.

 

Történelmi termelékenység?

Az orosz mezőgazdasági minisztérium szerint az ország gabonatermése idén jelentősen meghaladhatja a tavalyit. Oroszország arra számít, hogy 2022-ben 130 millió tonna gabonát, ebből 87 millió tonna búzát termel, szemben a 2021-es 120,7 millió tonnával. Ha sikerülne, akkor ez lenne az orosz történelem legnagyobb volumenű éves terméshozama.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Kép
Milbacher Dániel  Keresetlen politikai tanácsokat adni pont olyan, mint beleszólni valakinek a szerelmi életébe: felesleges, ráadásul senkit sem érdekel. Ennek ellenére mindig van, aki éppen nem bírja ki és megpróbálja. Talán éppen ezért érdemes az ilyen próbálkozásokat prognózisnak vagy elemzésnek hívni, bár ez végső soron csak szemantikai akadékoskodás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Magyarországon még mindig van több millió olyan választó, aki sem a szélsőjobboldalra, sem pedig a kormánypártokra nem szeretne szavazni. Éppen ezért érdemes lehet megkísérelni azt, hogy 6 pontban képet adjunk arról, hogy mi is a helyzet jelenleg az ellenzéki térfélen, milyen irányok és utak elképzelhetőek, mik a lehetséges szcenáriók 2024-ben és utána.     A meghatározó pillanat A Demokratikus Koalíció megegyezett az MSZP-vel és a Párbeszéddel a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Az egyezség lényege, hogy nem bántják egymás jelöltjeit, sőt támogatják azokat. Az is nyilvánvaló
További információk

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

Kép
  Milbacher Dániel  A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”. Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában.    Módszertan és sugalmazás A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült. A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett.  Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - e
További információk

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

Kép
  Varga Marcell írása Az utóbbi évben fokozódott a nyomás az Európai Unió államain az energiamixük kizöldítése és még inkább az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválás és ezáltal az Oroszországtól való politikai-gazdasági függés csökkentése tekintetében. A háború kitörése pillanatában (sőt, már jóval előtte) nyilvánvalóvá vált, hogy az állami Gazprom gázipari vállalat nem csak piacgazdasági szereplő, ami keményvalutabefolyást, valamint profittermelést céloz, a Kreml geopolitikai nyomásgyakorlásra és befolyásterjesztésre is előszeretettel alkalmazza a mára már köznyelvben is elterjedt „gázfegyvert”. Gondoljunk csak 2014-re, amikor az Oroszország felé forduló Viktor Janukovics ukrán elnök leváltását követően Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Európát is az ukrán tranzit elzárásával zsarolta, vagy épp a 2022-es kínálatszűkítéssel végrehajtott ár növelésre, mellyel a fokozódó szankciós nyomást és az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást kívánta megtorolni az EU-n. Európa államai rész
További információk