ZOOM - Heti összefoglaló - 2022.04.19.


 Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo

Heti összefoglaló

A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a világ politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Mivel az ukrajnai háború eseményeivel a Bréking podcastben foglalkozunk, így összefoglalóink rendhagyó módon nem, vagy csak közvetve érintik a válságot.

 

Zavargások Pakisztánban

Április 10-én több ezer pakisztáni vonult utcára, miután a parlament bizalmatlansági indítvánnyal elmozdította az államfőt a pozíciójáról. Imrán Hán volt elnök nyilatkozata szerint az Egyesült Államok összeesküvésének esett áldozatul. Hán 2018 óta töltötte be az elnöki tisztséget, kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és az afganisztáni tálibok közötti tárgyalások megszervezésében, ugyanakkor elnöksége alatt a Pakisztán és India közötti, egyébként is feszült kapcsolat a 2019-es kasmíri terrortámadások miatt tovább romlott.

 

Kivonások Kínában

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma az emelkedő COVID-19 esetszámokra hivatkozva hazahívta a sanghaji konzulátuson dolgozó alkalmazottak döntő többségét. A döntéssel egy időben felhívták a Kínába utazó állampolgárok figyelmét, hogy a rendkívül szigorú korlátozások következtében az ázsiai ország fokozottan veszélyes úti célnak számít.

 

NATO bővítés?

Sanna Marin finn és Magdalena Andersson svéd kormányfők a héten tárgyaltak a két ország NATO-hoz való csatlakozásáról. Míg Finnországban az ukrajnai konfliktust megelőzően a lakosság kevesebb, mint fele támogatta a katonai szövetséghez való csatlakozást, addig március végére ez a szám – forrásoktól függően – meghaladta a 60%-ot. Svédországban januárban a megkérdezettek 42%-a támogatta a csatlakozást, március elején pedig már 51%. A tárgyalásokat követő sajtókonferencián Marin elnök azt jósolta, hogy ’néhány héten belül’ eldőlhet, benyújtják-e a csatlakozási kérelmet.

 

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alternatíva Németországért: a múlt század hagyatékai, mint magyarázatok a népszerűségre - 4. rész

Kép
Kép forrása: Mika Baumeister - Unsplash Almási Dániel írása Migráció és Xenophóbia. Ok vagy okozat? Elkerülhetetlen, hogy az AfD sikerét és rövid, de turbulens történelmét úgy vizsgáljuk, hogy  azt nem kötjük össze Németország migrációs politikájával. Az AfD idegen ellenes megnyilvánulásai és migrációs politikája, az utóbbi évtized európai migrációs válságának  fényében, felveti a kérdést, hogy az AfD sikere következménye volt a válság okozta attitűdök  változásának vagy okozata? Hanna M. Alarian az AfD 2017-es Bundestag választások után  bekövetkező migrációs politikával kapcsolatos hozzáállások változását vizsgálta azok körében, akik nem az AfD-re szavaztak. Alarian azt találta, hogy az AfD sikere és a párt Bundestagba  történő befogadása és ezáltal a radikális pártok normalizálása közvetlen hatással volt a választói  hozzáállás változására a migrációs politikákkal kapcsolatban [1] . Kutatása azonban  nem érinti melyre menően a migrációval kapcsolat...
További információk

Alternatíva Németországért: a múlt század hagyatékai, mint magyarázatok a népszerűségre - 3. rész

Kép
Kép forrása: Mika Baumeister - Unsplash Almási Dániel írása A párt amin nem fog az izolációs politika Németország mondhatni nehézségek nélkül leküzdötte a válságot és egy rövid vissza esést  követően 2008 után újra gazdasági növekedésnek indult. A kedvező feltételek mellett kötött  nemzetközi hiteleknek köszönhetően 40 milliárd eurós megtakarítást halmozott 2010 és 2014  között, és az Euró biztosított a német exportorientált gazdaságot [7] . Ezek  ellenére Németország első Euroszkeptikus pártja az AfD képes volt jelentős támogatást  szerezni 2013 szeptemberében mind a szövetségi, mind pedig 2014 májusában Európai  választásokon. A párt 2013-as programja eltért a jobbközép unió párti pozíciótól (CDU/CSU, SPD), és az EU monetáris és költségvetési rendszerének kritikájaként  fogalmazódott meg és Maastricht Szerződés kudarcaira hívta fel a figyelmet. Az Európai  Központi Bank (ECB) függetlenségét is megkérdőjelezte a párt. Vezetője, Bernd Lucke szeri...
További információk

A fejlődésért még a raboknál is meg kell dolgozni

Kép
Nagy Zsolt A pedofília elitélése pártgondolkodásokat és világnézeteket áthidaló módon egyesíti a magyar társadalmat, de a konszenzus nem is tart tovább: a Mi Hazánk úgy reagál K. Endre kegyelmi ügyére, hogy kémiai kasztrációt hajtana végre minden pedofilon, ami szakmai megfontolásokon túl elvi problémákba is ütközik. A bosszúvágy helyett sokkal inkább a javítás és a reintegrálás kérdésével kéne többet foglalkoznunk. A Mi Hazánk Mozgalom – a Jobbik os múltját továbbvíve – gyakran kezdeményezi a büntetés- végrehajtás reformját. A leginkább előkerülő felvetései között vannak a Szibériába való száműzetés , a halálbüntetés visszahozatala vagy éppen a munkatáborokba való zárását a visszaeső bűnözőknek . Nem is véletlen, hogy a K. Endre körül kirajzolódó kegyelmi botrány kapcsán is egy hasonló javaslattal élt a radikális párt, nevezetesen az egyes amerikai tagállamokban és Lengyelországban is használt kémiai kasztrációt kéne bevezetni a pedofil elkövetők ellen. Az eljárás során az elitéltek...
További információk