Pi blog

Kép forrása: Mika Baumeister - Unsplash Almási Dániel írása Identitás vesztés a rendszerváltásban Németország történelmében az államutódlás visszatérő elem. A világháború után jelentős  területveszteséget szenvedett, azonban a fennmaradt terület felosztása bélyeget nyomott a  német választói kultúrára és annak alakulására. A keleti és nyugati különbségek döntően az  NDK 2 és az NSZK 3 közötti államfelfogásból és a demokráciában kinevelt, illetve az arra csupán elő-szocializált társadalom közötti konfliktusokból ered. Az egyesülést követően a kelet-nyugat ellentétek nem tűntek el. A szocialista eszméken nevelt kelet-német társadalom nagy  reményekkel futott neki az egyesülésnek és a demokrácia befogadásának, azonban kellemetlen  meglepetés várta őket [1] . A kelet identitásválsággal küzdött, tehát saját értékeik konzervációjával, miközben igyekezett  befogadni a nyugat nyújtotta demokratikus ideákat és intézményeket. Ez a kettős identitás változási irány oko...

Kép forrása: Mika Baumeister - Unsplash Almási Dániel írása Vissza az alapokhoz Németországban az elmúlt években kifejezetten nagy port kavart az Alternative für  Deutschland populista szélsőjobboldali párt, melynek politikai botrányairól és tagjainak  megnyilvánulásairól számtalan mennyiségű újságcikk született. A politikai gondolkodók,  szociológusok és közgazdászok körében már a párt megjelenésekor is megosztó vélemények  születtek a pártról. 2016 után az akadémikusok között is relatív egyetértés volt abban, hogy a  párt növekvő népszerűsége és európai választásokon elért sikerei a szélsőjobboldali pártok  kirekesztésének végét jelentheti David Art [1] szerint, Thomas Klikauer [2] azonban egy új neo-náci párt  felemelkedését vélte felfedezni. Ezek a tanulmányok rendszerint az AfD sikerét a párt politikai helyezkedésének és adaptivitásának tulajdonítják. Véleményem szerint a sikernek köze van  azonban egy harmadik, a párttól független tényezőh...

Kép forrása: Shutterstock Nagy Bálint József Kollektivista Anarchizmusok Bevezetés Az anarchia szót a közvélemény általában a káosszal, a rendetlenséggel és esetlegesen az erőszakkal társítja. Noha utóbbi jelzők inkább egyes anarchizmusok taktikáiban jelen lehetnek, de téves csupán ezzel a három jelzővel azonosítani az anarchizmust. Az anarchia a görög anarkhia ( ἀναρχία) szóból ered, mely egy vezető és uralom nélküli állapotot jelent. Legelőször a francia forradalom során, egyes politikai szervezetekre biggyesztették rá az anarchista jelzőt, azonban ezek közül csak néhány csoportosulás volt igazán, a mai értelemben vett “anarchista”. Többek között François-Noël Babeuf csoportosulása is bizonyos értelemben anarchista, méghozzá kollektív anarchista volt, bár az ideológiatörténeti szakirodalmak elsődlegesen proto-kommunistának tekintik. A francia forradalom kifejezetten “anarchista” csoportosulásai az Enragés (magyarul “felbőszültek”, de ultraradikálisoknak is hívják őket) és a Sans-cu...