ZOOM - Heti összefoglaló - 2022.05.11.


 Kép forrása: Unsplash.com, Elena Mozhvilo


Heti összefoglaló

A Polémia Intézet minden hétvégén elhozza nektek a világ politikai, gazdasági és közéleti eseményeit. Mivel az ukrajnai háború eseményeivel a Bréking podcastben foglalkozunk, így rendhagyó módon összefoglalóink nem, vagy csak közvetve érintik a válságot.

 

Modi Európában

Narendra Modi indiai miniszterelnök hétfőn három napos európai körútra indult azért, hogy az országa és Németország, Franciaország és Dánia között fennálló kereskedelmi és energetikai együttműködést elmélyítse. A tárgyalások során ugyanakkor nagyobb hangsúly helyeződött az ukrajnai konfliktusra, Modi ugyanis az Oroszországgal ápolt jó kapcsolatok miatt vonakodik csatlakozni az európai szankciókhoz.

 

Németek a Balkánon

Olaf Scholz német kancellár külön-külön találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói kormányfővel. A két ország között az elmúlt hónapokban ismét elmérgesedett az egyébként sem barátinak mondható viszony, az ukrajnai események hatására pedig félő, hogy az Oroszország által támogatott koszovói szerbek fegyverrel próbálják kivívni függetlenségüket.

 

Védelmi egyezmény Délkelet-Ázsiában

A térségben egyre aktívabb Kína ellensúlyozása érdekében a japán és a thaiföldi miniszterelnök megegyezett arról, hogy a két állam között szabadon áramolhatnak a védelmi eszközök és technológiák, például a légvédelmi rakéták. A tárgyalás során megállapodás született arról is, hogy közösen fognak humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának.

 

Moldova a reflektorfényben

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök szerdán Bukarestbe látogatott . A megbeszélések középpontjában a Moldovában kialakult helyzet, valamint az ország uniós csatlakozása állt. Az uniós tagállamok érezhetően egyre jobban aggódnak az ukrajnai háború Moldovára gyakorolt következményei miatt.

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tisztul a kép. Mi a helyzet fél évvel a 2024-es választások előtt?

Kép
Milbacher Dániel  Keresetlen politikai tanácsokat adni pont olyan, mint beleszólni valakinek a szerelmi életébe: felesleges, ráadásul senkit sem érdekel. Ennek ellenére mindig van, aki éppen nem bírja ki és megpróbálja. Talán éppen ezért érdemes az ilyen próbálkozásokat prognózisnak vagy elemzésnek hívni, bár ez végső soron csak szemantikai akadékoskodás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Magyarországon még mindig van több millió olyan választó, aki sem a szélsőjobboldalra, sem pedig a kormánypártokra nem szeretne szavazni. Éppen ezért érdemes lehet megkísérelni azt, hogy 6 pontban képet adjunk arról, hogy mi is a helyzet jelenleg az ellenzéki térfélen, milyen irányok és utak elképzelhetőek, mik a lehetséges szcenáriók 2024-ben és utána.     A meghatározó pillanat A Demokratikus Koalíció megegyezett az MSZP-vel és a Párbeszéddel a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Az egyezség lényege, hogy nem bántják egymás jelöltjeit, sőt támogatják azokat. Az is nyilvánvaló
További információk

Tényleg 13%-on áll Magyar Péter?

Kép
  Milbacher Dániel  A HVG azzal a címmel közölte a Medián kutatását, hogy “Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla”. Sokan örülnek a hír hallatán, de érdemes előbb megvizsgálni, hogy hogyan is jön ki ez az eredmény és mit jelenthet valójában.    Módszertan és sugalmazás A Medián felmérése 1000 fős reprezentatív mintán készült. A pártpreferenciák kapcsán látványos, hogy olyan pártok is feltűnnek, amelyeket más kutatók nem mérnek, vagy nem jelenítenek meg a nyilvános közleményekben, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága nem tér el jelentős mértékben a többi cég méréseitől. Az azonban feltűnő, hogy ott Magyar Péter ismeretlen pártját nem kérdezték meg és önmaguktól a válaszadók valószínűleg nem mondták be, így maximum az “egyéb” kategóriában kereshetjük a támogatását más, ismeretlen formációk mellett.  Ezt követően a kérdezőbiztosok azokat a válaszadókat, akik hallottak Magyar Péterről és a tevékenységéről - e
További információk

A megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

Kép
  Varga Marcell írása Az utóbbi évben fokozódott a nyomás az Európai Unió államain az energiamixük kizöldítése és még inkább az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválás és ezáltal az Oroszországtól való politikai-gazdasági függés csökkentése tekintetében. A háború kitörése pillanatában (sőt, már jóval előtte) nyilvánvalóvá vált, hogy az állami Gazprom gázipari vállalat nem csak piacgazdasági szereplő, ami keményvalutabefolyást, valamint profittermelést céloz, a Kreml geopolitikai nyomásgyakorlásra és befolyásterjesztésre is előszeretettel alkalmazza a mára már köznyelvben is elterjedt „gázfegyvert”. Gondoljunk csak 2014-re, amikor az Oroszország felé forduló Viktor Janukovics ukrán elnök leváltását követően Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Európát is az ukrán tranzit elzárásával zsarolta, vagy épp a 2022-es kínálatszűkítéssel végrehajtott ár növelésre, mellyel a fokozódó szankciós nyomást és az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást kívánta megtorolni az EU-n. Európa államai rész
További információk